Kiegészítés

Írtam már Devecserről régebben. 
Azok közé tartoztunk, akiknek pislákolt valami kis remény, hogy el tudjuk adni a házunkat. 
Jelentem megszabadultunk ettől a tehertől, a ház már másé.
A gyerekek nehezen akarják megérteni, de egyenlőre kielégíti őket az a válasz, hogy ami ott maradt azok csak falak. Amivel pedig megtöltöttük, az velünk eljött onnan és szép emlék marad.
Az egészségügyi kockázat nem annyira hatja meg őket, de tudnak arról is. 
Párom azt mondta a múltkor, hogy vegyünk lottót.. Mondtam neki, hogy felesleges és ne nagyobb szerencsére ácsingózzunk mint ami van, hanem örüljünk annak a szerencsének, ami akkor szegődött hozzánk mikor túladtunk a házon:)
Szívből kívánom mindenkinek aki elvágyik onnan, hogy teljesüljön a vágya. Rajtunk kívül álló okból benne maradni egy helyzetbe (egy ilyenbe) borzalmas dolog, amolyan" lakunk valahol de nem jó ott" érzés. Brrrrrrr.
Így a lottó vásárlás elhalasztva:)

Majd holnap

Mióta a vörösiszap elöntötte Devecsert (okt.3.), azóta nem tudtam itthon maradni úgy, hogy egyedül lehessek, el-elmélázzak dolgokon. Az óvoda messze van, útban a munkahely felé (innen kb 40 km), amit ugye felesleges oda.vissza kétszer megjárni azért, hogy egyedül lehessek. 
Voltam én itthon azóta sokat, de a lakás romokban, a gyerekek nem hagynak időt a túlteljesítésre, mindig csak az aktuálisan kiborult, eltört, "mást kérek inkább" dolgokat sikerült abszolválni.
Holnap lesz kert, de ha úgy gondolom lesz benti elrakodás, olvasás, varrás. 
Enyém lesz a holnap:) 

Vásárban

A vásár félig sikeres volt, félig nem. Sajnos eleredt az eső és kb egy óra ottlét után haza kellett jönni. 
A siker  pedig az , hogy végre láthattam, hogy öleli magához új gazdája az általam készített babát. Nagyon jó érzés volt.


Ezenkívül találkoztam egy hölggyel akivel beszélgettünk a waldorf babákról, készítésükről. Kiderült, hogy barátnője is waldorf babákat készít. a neve Caroline. Jó, hogy így egymásra lehet találni:)