Csendes kis faluban látogattunk meg egy kis kocsmát. Lánykoromban jártam itt utoljára, amikor lovászkodtam a faluban. De régen volt...
Muszáj volt egy ilyen vendéglátó egységet meglátogatni, mert gyermekeim az óvodában már hallottak róla...
Ahogy ültek a pici kerítés tetején és nézelődtek,fagyiztak, bámultak abban a csendes kis utcában, az nagyon megnyugtató volt.
Mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy egy lovas elballag a háttérben:)
