Még karácsony előtt beiktattunk egy kis pihenőt. Nagyon szeretem ezeket az együttléteket, mert nem kell a háztartással bajlódni. Egész nap tényleg együtt voltunk, egymásra tudtunk figyelni.
Vince fiam- mint a régi rózsás úszósapkás öreglányok- kétszer olyan hosszúra nyújtotta a nyakát a vízben, nehogy vizes legyen az arca.
Mint a lovak akik régen nem láttak sót. A sószoba íze is finom...
A bátrabb csemete. Azért az ő felmenői között sem szerepelnek delfinek... de a vízfelszínt néha alulról is megtekintette.
Apa volt a felügyelő, én a parton kornyadoztam melegben, köntösben a 7. hónapban. Ültem, ettem, átöltöztem köntösből ruhába és vissza. Sajátságos wellness ha a cipő bekötését is hozzáképzeljük:)